200 millió eurós megállapodást kötött az Eximbank

Az újabb 200 millió euró összegű hitelkeretről szerdán kötött megállapodást az Eximbank az Európai Beruházási Bankkal (EIB). A hitelszerződés alapján az EIB kedvezményes forrást biztosít az Eximbank számára, hogy a hazai hitelintézeteket bevonva versenyképes finanszírozást nyújtson a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) részére.
Az Eurostat (az EU statisztikai hivatala) adatai szerint a magyar export már az ország GDP-jének majdnem 97 százalékát teszi ki, a kormány azt szeretné elérni, hogy a magyar kivitelben lényegesen emelkedjék a kkv-k szerepe. A magyar export az idei első 6 hónapban 57,4 milliárd dollárt tett ki, ami 9 százalékos emelkedés a tavalyi első fél évhez képest.

A magyar kivitelből a kkv-k mintegy 15 százalékkal részesednek, a kormány szeretné elérni, hogy ez az arány emelkedjék, ebben kulcsszerepe van az olyan intézményeknek, mint az Eximbank, amelyek a kkv-kat segítik abban, hogy a magyar cégek versenyelőnybe kerüljenek a külpiacokon.

Nátrán Roland, az Eximbank vezérigazgatója kifejtette: a forrásbevonási stratégiával összhangban az EIB először 2013 decemberében százmillió euró összegű refinanszírozó hitelkeretet bocsátott az Eximbank rendelkezésére, az Európai Unió tagországaiban megvalósuló export ügyletek finanszírozása céljából. A tavaly megkötött hitelszerződés összegét teljes mértékben lehívták, így 170 magyar vállalkozás kedvező finanszírozását tudta elősegíteni az Eximbank a hazai hitelintézeteken keresztül.

Hozzátette: az előző hitelkeret különböző ágazatokban tevékenykedő vállalatok finanszírozását biztosította, a legjelentősebb mértékben a feldolgozóiparban, valamint a kereskedelmi szektorokban működő vállalatok tevékenységét segítette. Az EIB-vel való sikeres együttműködés teremtette meg az alapjait az újabb, 200 millió euró összegű hitelkeret előkészítésének. A forrásnak most is legalább 70 százalékban kell a kkv-kat finanszíroznia – fűzte hozzá.

Nátrán Roland hangsúlyozta: Az EIB-vel való együttműködés egyben a magyar kkv-k sikerét jelenti, mivel egyrészt jelentős, 9 milliárd forintos kamatmegtakarítást jelent a költségvetés számára, másrészt pedig olcsó finanszírozási forrás elérhetővé tételével tovább ösztönzi a hazai vállalkozások beszállítói és közvetlen exporttevékenységét.

Tilman Seibert, az EIB közép-európai hitelezési igazgatója kifejtette: a hitel az Eximbankot a stratégiai céljainak elérésében segíti, támogatja a regionális fejlesztést és a kkv-k termelékenységét. Az innováció, az új munkahelyek teremtése és az EIB forrása pedig a kkv-kat fogja segíteni a további kedvezményes, hosszú távú hitelekhez való hozzáférésben – tette hozzá.

Hangos a külföldi sajtó a magyar sikerektől

Az elmúlt években a magyar startup piac hihetetlen sebességgel növekedett, sorra nőnek ki az olyan vállalatok, amelyek a LogMeIn, a Prezi és a Ustream sikereire éhesek. A felfutást a Jeremie-program segítette, de ma már kimondott cél kormányzati szinten is, hogy 2020-ra az ország a régió startup központjává váljon. Minden adott ehhez a The Star cikke alapján, hiszen van tőke, képzett munkaerő és versenyképes bérszínvonal is.

A magyar kormány és a piac is elkötelezett abban, hogy a régió startup központjává válhasson az ország 2020-ra, a témával kapcsolatosan a malajziai oldalon is megjelent egy cikk, amely több befutott startupperrel is beszélt. Magyarország nagy előnye, hogy a szükséges finanszírozási források rendelkezésre állnak, jól képzett a műszaki munkaerő és relatíve alacsonyak a bérek, amely ideális terepet jelent az IT startupoknak. A jelenleg 150 millió dollárra értékelt Ustream alapítója, Fehér Gyula is azt mondta, hogy a magyar tehetségek miatt választották fejlesztői bázisul Magyarországot és nem a Szilícium-völgyet.

A Ustream mellett a Prezi és a LogMeIn az a hármas, amely a nemzetközileg befutott startupok élvonalába tartozik a cikk alapján, a legnagyobb mérete az utóbbinak van, amelyet a piac 1,2 milliárd dollárosra értékel. Az utóbbi években azonban gombamód szaporodtak Magyarországon a startupok, több olyan cég is van, amely igazán naggyá nőhet. Való igaz, hogy az ország még nem hozható egy lapon olyan startup központokkal, mint London, Berlin vagy éppen Stockholm, de a szakértők azt hangsúlyozzák, hogy a lehetőség adott régiós központtá válni.

A Synetiq vezetője, David Ottlik szerint nagyon sok pénz van a magyar piacon, amely befektetésre vár, miközben kevés igazán jó célvállalat van, nem úgy mint San Francisóban, ahol éppen fordított a helyzet. Az igazán nagy előnye az országnak, hogy magasan képzett munkaerőből van megfelelő kínálat és a bérek sem elrugaszkodottak. A Design Terminál egyik szakértője szerint évente 8000-10 000 mérnök kerül ki a munkaerőpiacra és ők havi 250 ezer forintért dolgoznak, amely negyede a berlininek.

A nagy sikertörténetet befutott cégek csak nemzetközi szinten tudnak naggyá nőni, a korábban említett hármas sem azzal kereste meg a kenyerét, hogy a nagyon kicsi belső piacra fókuszált. Nem is lehet mást tenni, mint hogy a cég központját külföldre vinni, vagy legalább az operatív döntéseket, Magyarországon legtöbb esetben a fejlesztői bázis marad meg. Minden adott ahhoz, hogy éveken belül a régióban élre törjön az ország, ahogy a Prezi alapítója, Árvai Péter nyilatkozott, itt is legalább annyi ambíció és creativitás van, mint a nagy nevű startup központokban.